A magyar kormány az EU-elnökség betöltőjeként egy olyan uniós javaslatot szintetizált a 26 tagállammal folytatott tárgyalásokból, amely fellazítaná a Kínával kapcsolatos beruházási korlátozások szabályait. Ez viszont szembemenne az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének terveivel, aki a kritikus ágazatokban nagyon megszorongatná Kínát.
A legfrissebb adatok szerint Kína külföldi közvetlen tőkeberuházásai (FDI) rekordszámú növekedést mutattak, 2024 második negyedévében körülbelül 71 milliárd dollárral bővültek. A Kínai Állami Valutaigazgatóság (SAFE) által közzétett, módosított adatok szerint ez több mint 80%-os éves növekedést jelent, és a legmagasabb szintet jelenti az 1998-as adatok óta – írja a Bloomberg, amely szerint befektetéseket jórészt olyan szektorok vezetik, ahol Kína már most is versenytársai előtt jár, mint az elektromos járművek és a napenergia. De a Rhodium Group felmérése szerint a valóság teljesen más.
A nyugati cégek egyre kevesebb tőkét fektetnek be Kínában, eközben pedig Peking is visszafogta az aktivitását a nyugati gazdaságokban. Az FDI-adatokból az látszik, hogy Magyarország szinte az utolsó ország, amelyik még Kínában kilincsel, ráadásul Peking és Brüsszel kölcsönösen olyan szabályokat dolgoznak ki, amelyekkel kiszoríthatják egymást a gazdaságaikból. Mindezek alapján a tőkebefektetések dimenziójában a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése egyértelműen megállt.
A külföldi cégek beruházásaiért nagy a verseny és az a jó, ha minél magasabb technológiai színvonalú beruházások érkeznek Magyarországra - fogalmazott Orbán Viktor szombati beszédében és - ugyan egyelőre részletek nélkül - bejelentette Magyarország történetének legnagyobb beruházását. Mutatjuk, mekkora is lesz ez valójában.
A Hongkong feletti kínai uralom egyre szorosabbá válásának újabb mérföldköveként olyan parlamenti választást tartanak ma az egykori brit gyarmaton, ahol csak Pekinghez lojális jelöltek indulhatnak el. A városállam 1997-es Kínának való átadásakor a hongkongi autonómia 50 éven át történő biztosítását vállaló Pekinget szószegéssel vádolja most a brit kormány. London a helyzetet kezelendő ez év elejétől speciális vízumot ad az erősödő kínai kontroll elől menekülni kívánó hongkongiaknak, amire szeptember végéig már közel 90 ezren jelentkeztek. Eközben úgy tűnik, a világ egyik legfőbb pénzügyi és kereskedelmi központjának számító Hongkong vonzereje a demokrácia korlátozása ellenére nem csökkent a nyugati befektetők szemében.
Októberben majdnem 140 ország állt be az OECD 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó kezdeményezése mögé. A megállapodás lényege, hogy 2023-tól egységesen 15 százalékos társasági adót alkalmaznának a kormányok, de az értékhatárok miatt ez várhatóan csak 100 multinacionális vállalatot érint majd. Főként a nagyobb államok érdekeit szolgálja ez a lépés, de dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezérigazgatója szerint egyes országok adópolitikája protekcionistább és szövevényesebb annál, hogy egy huszárvágással meg lehessen szüntetni a multik adóelkerülési technikáit és az offshore-ozást. Erre a jelenségre legutóbb a Pandora botrány is rávilágított.
Csütörtökön jelentették be, hogy német Lufthansa vállalatcsoport repülőgépjavítással és -fenntartással foglalkozó vállalata, a Lufthansa Technik AG 43 milliárd forintos befektetéssel szervizközpontot telepít Miskolcra. A friss bejelentés értékét összevetettük az elmúlt időszak legnagyobb külföldi tőkebefektetéseivel, meglepő az eredmény.
Miután a kínai devizahatóság több adminisztratív eszközzel is fékezni akarta a kínai vállalatok külföldi tőkekihelyezését, hogy enyhítse a jüanra nehezedő leértékelődési nyomást, a friss adatok szerint ez úgy tűnik: jól működik. A ma közzétett első héthavi adatok szerint ugyanis Kína pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése jelentősen, 44,3 százalékkal, 57,2 milliárd dollárra zuhant éves összevetésben.
Nyugodtan levonhatta az EU-pénzekből a bírságot az Európai Bizottság.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Donald Trump csapata megosztott az ukrajnai háború lezárásának kérdésében.
Új elvárást kaptak a kormánytól, cselekedniük kell.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
